Szó-facsarintó
A barlanglakó barangoló
az angol csat csatangol
a porosz sál poroszkál
az üzbég űz még
az etióp hegyi gróf
Dagesztán dagaszt tán
Uganda ugatna
a langaléta leng a létrán
a sárgarépa sárba lép ma.
A kórista kóricál
Móricka mórikál
az agyagos latyakos
a postás borostás
a bádogos hályogos
a lakatos maga mos
a vízvezetékszerelő szívtelen életerő.
Lám a házas lámpalázas
a felsál elszáll
a mángorló vándorló
az örökmécses törökmézes
a kétórás hétpróbás
a hónapos kótyagos
a párhónapos már csónakos
az üde lény tünemény.
Az Uránusz varánusz
a Jupiter tuti fej
a Szaturnusz koturnus
a Neptunusz szent humusz
a Merkúr feltúr
a Vénusz géniusz
a marslakó marha jó.
A bálna most másnapos
a trombitáló trónbitorló
a jaguár február
oly kicsi a moncsicsi
cukkol a rukkola
az árasztó fárasztó
a bátortalan sátorba’ van
egy hívatlan vendéget szivacsra tennének.
A gyors ormányos botkormányos
a tanyasi atyafi
a vén flótás félnótás
a saláta parázna
a salátalevél garázda-pecér
a spenótos omlett evés után rom lett.
Bánja már a kártyavár
ízibe a bilire
rímfaragó kriptalakó
suttogó mustlopó
ostorozó oknyomozó.
A hártyavékony fáradékony
a pecsenyék veresek
a kecsegék hegyesek
e hegyek merevek
a völgyek zöldek
az örök hölgyek örökölnek
s a langaléta még mindig leng a létrán.
(2024.)