Félreértés ne essék, én elhiszem ezeknek a világmegváltó prófétáknak a jóhiszeműségét és őszinteségét. Biztos, hogy jót akarnak tenni az emberiséggel. Csakhogy nekik is megvannak a maguk korlátai. Ők sem mindentudóak és nem mindenhatóak. Nem számolnak az emberek biológiai tulajdonságaival, viselkedésükkel és az ebből eredő következményekkel. Ugyanúgy nem számolnak a különböző embercsoportok viselkedésével, és azok következményeivel. Általában véve minden olyan dolgot, amely kívül esik az ő ideájuk határain, kizárnak a gondolkodásukból.

Ha a próféták komoly hatással lettek volna a világra saját korukban, már régóta csupa szentéletű ember járkálna a földön. Akik mind békében élnének mindenkivel, senki nem vitázna, nem veszekedne senkivel, mindenki mindenben egyetértene mindenkivel, mindenki mindenét odaadná a többieknek. Ha jól belegondolunk, ugye, mennyire nevetséges elképzelés ez? Hiszen ezek már nem hús-vér emberek lennének, hanem valamiféle mesterségesen előállított és folyamatosan manipulált élőlények.

De tegyük fel, hogy akkora hatalma lenne korunk prófétáinak, hogy megpróbálnák megvalósítani az általuk elképzelt eszméket. Ez bizony komoly változásokkal járna. És aki ismeri a történelmet, az jól tudja, hogy minden hirtelen és kierőszakolt változás áldozatokkal jár. Emberáldozatokkal. És minél nagyobb a változás, annál nagyobbak az áldozatok. Az egész emberi fajt érintő változás eszerint beláthatatlanul nagy áldozattal járna.

Ezek után rövid időre térjünk vissza oda, ahonnan elindultunk: az élővilág általános szabályaihoz. Az élővilág ciklusok szerint létezik. Amíg a feltételek jók, az élőlények ösztönük - genetikai programuk - szerint szaporodnak. Egyszer eljön az az idő, amikor az adott terület már nem tud több élőlényt eltartani. De a szaporodás nem áll meg, túlszaporodás következik be. Ennek következtében pedig megnő a pusztulás. Amikor már elég sok élőlény elpusztult ahhoz, hogy a környezet eltartóképessége valamivel meghaladja az eltartandó létszámot, akkor újra elölről kezdődik a szaporodás növekedése. Tehát az egész egy ingaszerű folyamat, szinte soha nincs ideális helyzet. Ezzel szemben sokszor történik valamilyen más negatív hatás - természeti katasztrófa, éghajlatváltozás, járvány, konkurens fajok megjelenése - aminek következtében egész fajok tűnnek el egy adott területről. És az még a kisebb gond, ha el tudnak vándorolni máshova. A nagyobb az, ha nincs hová, mert valamilyen okból nem hagyhatják el a területüket.

Ha ezeket áttesszük az emberi társadalmakra, gondolhatunk mindjárt a Húsvét-szigetre. (Aki nem ismeri, és akit érdekel, nézzen utána a történetének.) Korunk szerintem legfőbb problémája, hogy kinőttük a Földet. Minden évben jóval többet használunk el bolygónk erőforrásaiból, mint amit az pótolni tud. A Föld tulajdonképpen felfogható a Húsvét-sziget analógiájaként, hiszen éppúgy nem tudunk innen elmenekülni, ahogy onnan sem tudtak az őslakók. Ezért ők – más megoldás nem lévén – kiirtották egymást.  S ha valaki arra gondol, hogy mi már sokkal fejlettebbek vagyunk, arra azt tudom mondani, hogy a fejlettség, amit elértünk, csak technikai, ezzel legfeljebb csak késleltethetjük az elkerülhetetlen összeomlást. Biológiailag az ember nem sokban különbözik kőkori őseitől, ugyanazok az ösztönök mozgatják, mint az élővilág többi tagját. A kapitalizmus rendszeresen ismétlődő válságait is az emberek ösztöneiből következő mérhetetlen mohósága idézi elő, és nem tanulunk belőle. Ezért az, aki az esetlegesen eljövendő pusztítás idején nem ugrik neki a többinek, csak azt éri el, hogy őt ölik meg először.

Hogyha most a két előző gondolatot összeadjuk, és jellemző helyszínt választunk, megkapjuk a jelenlegi nyugati világot. Az ideológiailag megbénított nyugat képtelen – mert nem is akar – védekezni az erőszakos behatolók ellen. Már előre látható a következmény – amit Spengler már egy évszázada megírt – a nyugati kultúra teljes pusztulása. Hogy ez mikor fog bekövetkezni, azt természetesen nem lehet megjósolni, de hogy komoly áldozatokkal fog járni, az bizonyos. És persze ma még azt sem lehet tudni, mi következik utána.

Tovább szűkítve a területet: aki ismeri a történelmet, az azt is tudja, hogy minden ország nagyrészt magára van utalva. Magyarország például alig-alig kapott segítséget több évszázados török elleni harcában. Sőt, egyes riválisok inkább igyekeztek kihasználni az ország nehéz helyzetét. Thökölyt és Rákóczit is csak addig segítette a török, illetve a francia, amíg érdeke úgy kívánta. De nem kaptunk segítséget sem 1849-ben, sem pedig 1956-ban. Csak lelkesítő bíztatások jöttek, aminek az eredménye a még több áldozat lett.

A Habsburgok nem azért szabadították fel Magyarországot a török megszállás alól, hogy új, független országot hozzanak létre, mintegy saját maguknak vetélytársul. Rögtön be is kebelezték birodalmukba az elfoglalt területeket. A nyugati pénztőke sem azért támogatta Amerika szovjetellenes bojkottját és fegyverkezési hajszáját, hogy itt független államok jöjjenek létre. Ellenkezőleg: azonnal befolyást akartak szerezni és szereztek is ebben a térségben. Katonailag a NATO révén, ideológiailag a liberális eszmék mértéktelen terjesztésével.

 

(már csak egy rész van hátra)

 

Oldal: Fiataloknak (2020) 3.
Endre oldalai - © 2008 - 2024 - endre-oldalai.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat