A mai fiatalok lehetnek szépek, okosak, ügyesek, sok mindent megtanulnak, tudják kezelni a legmodernebb technikát. Egy viszont biztosan hiányzik belőlük: a tapasztalat. Egyszerűen azért, mert azt csak az átélt évtizedek hozhatják magukkal. Persze ha valaki idős és sokat tapasztalt, az még nem jelenti azt, hogy automatikusan bölcs is. Ugyanis ehhez még kell egy speciális látásmód; az, hogy a dolgokat és történéseket folyamatában és összefüggéseiben lássa az ember. Egy adott dolgot, vagy tényt természetesen önmagában, mintegy sterilen, környezetéből kiszakítva is lehet vizsgálni, de összefüggések hiányában sokszor téves következtetésekre juthatunk. És persze ahhoz, hogy valaki minél több összefüggést ismerjen, eléggé sokrétű és átfogó tudásra van szüksége.

Viszont az emberek nagy részének nincsen átfogó ismeretanyaga. Egyrészt azért, mert a modern világban olyan sok ismeret halmozódik folyamatosan, amit lehetetlen egy embernek megismernie. Ebből következik, hogy mára a legtöbb ember specializálódik; egy, vagy legfeljebb néhány apró szeletét ismeri meg a világnak; éppen csak annyit, amennyire szüksége van feladatai ellátásához. Másrészt pedig a legtöbb felnőttnek kialakult világnézete van – akár vallási, akár ideológiai alapon – amely jórészt megszabja, de egyben korlátozza is gondolkodását. Ezért azután a legtöbb olyan ember, aki a fiatalok szellemi fejlődésére hatással van – családtagok, rokonok, barátok, nevelők, vagy éppen a különböző médiumok megmondó-emberei – általában nem tudnak átfogó képet adni, sőt sokszor saját befolyásoltságuk korlátait próbálják ráerőltetni a többiekre.

Ugyanakkor vannak világunkban olyan viszonylag egyszerűen meghatározható ismétlődő rendszerek, amelyek mintájára lehet következtetéseket levonni egyedi dolgokra is.

1: Ha nem hiszünk a teremtésben, tehát abban, hogy az ember így lett teremtve, ahogy most létezik, akkor el kell fogadnunk, hogy az ember is az élővilág része, mondhatni annak "terméke". Ezért azok a szabályok, amelyek a többi élőlényre vonatkoznak, döntően vonatkoznak az emberre is.

2: Az élőlények viselkedését nagyrészt az ösztönöknek nevezett, valószínűleg genetikusan kialakult minták szabják meg. Az ösztönök, főleg a két legfontosabb, az életösztön és a szaporodási ösztön az emberi viselkedést is alapvetően befolyásolja, sok cselekvést, tevékenységet vissza lehet ezekre vezetni.

3: Van két jelentős dolog, amiben az ember különbözik az élővilág többi tagjától. A jóval magasabb rendű kommunikációs képesség, amely a beszéd kialakulásával vált lehetővé; ez hozta magával a másik változást, a sokkal összetartóbb közösségek létrejöttét. Így keletkeztek a különböző emberi társadalmak és kultúrák.

4: Amit emberi történelemnek nevezünk, az tulajdonképpen a különböző emberi kultúrák története. A kultúrák egyrészt azonos időben, de különböző helyeken, tehát párhuzamosan zajlanak, másrészt azonos helyszínen, különböző időben más-más kultúrák jöhetnek létre. Minden kultúrának megvan a maga folyamata: születés, fejlődés, csúcspont, hanyatlás, vég.

5: Minden kultúrának megvan az úgynevezett vezéreszméje, amelyben általában részletesen ki van dolgozva az adott kultúrára jellemző szokásrend, viselkedési forma. Ez általában vallási alapú rendszer, a modern nyugati kultúrában viszont ezt a szerepet egy ideának a továbbfejlesztett változata, egy ideológia tölti be. Ez az idea az emberi egyenlőség valamilyen megfogalmazására épül; ebből vezethetők le az elmúlt századokban keletkezett különféle ideológiák.

6: Az emberiség történelme során mindig kereste a dolgok igazságosabbá tételét; számtalan ideológiát dolgozott ki az egyenlőtlenségek csökkentésére. Viszont, mivel az emberek valójában nem egyenlőek, és ösztöneinkből fakad, hogy megpróbálunk mások fölé kerekedni, ezek az ideológiák előbb-utóbb mind zátonyra futottak. Ugyanis akik bármilyen vallás vagy ideológia révén hatalomra kerültek, igyekeztek visszaszorítani a többieket; így megmaradtak, és idővel még nagyobbak lettek a különbségek.

7: Az ember közösségi lény, amely megszokta, hogy kisebb-nagyobb közösségekben, ha nem érik negatív hatások, viszonylag problémamentesen tud élni. Ugyanakkor negatív hatásokra ez a harmónia könnyen felbomlik. Ha az ember úgy érzi, hogy létét, biztonságát veszély fenyegeti, magatartása megváltozik; vagy agresszívvé, erőszakossá válik, vagy félni kezd. Ez egyenesen következik az életösztönből, és alapvetően befolyásolhatja személyiségét.

8: Az ember csoportban sokszor egész másképpen viselkedik, mint egyénileg viselkedne ugyanolyan helyzetben. Általában egy hangadót, "vezért" követ, sokszor kritikátlanul. Ez a csorda-szellem, amely, mint nevéből látszik, és mint sok más viselkedési forma, szintén az állatvilágból ered. Az ember személyisége ilyen hatásokra is torzulhat.

9: Az ember közösségi létéből következik, hogy hatást gyakorol másokra, és őrá is hatást gyakorolnak mások. Egy kisebb társaságban, baráti közösségben ez a hatásgyakorlás viszonylag kölcsönös, bár mindenhol vannak "szóvivők", akik a többieknél jóval nagyobb hatást tudnak gyakorolni másokra. A modern technika eszközei viszont rendkívüli módon megnövelték a hatásgyakorlók hatékonyságát. Akik ezeket az eszközöket birtokolják, és élni tudnak velük, nagyságrendekkel nagyobb embertömeg fölött tudják befolyásukat érvényesíteni, mint bármikor a múltban.

10: Mivel a fiatalok használják leggyakrabban és talán legkritikátlanabbul a modern technológiát, valamint nekik van a legkisebb tapasztalatuk, őket lehet legjobban befolyásolni. A befolyás pedig hatalmat jelent.

11: Az ember viszonylag könnyen fanatizálható. Ha a katonának azt mondják, hogy ölj, ölni fog. Az állatok csak akkor ölnek, ha éhesek (ragadozók), vagy ha úgy érzik, hogy életüket, biztonságukat, vagy utódaik életét, biztonságát veszély fenyegeti. Az egyetlen állat, amely parancsra öl, ha erre képzik ki, az emberrel legrégebbi és legközelebbi kapcsolatban álló kutya. Tehát az állat befolyásolható, de nem fanatizálható. Az ember viszont éppen fejlettebb idegrendszere és jóval fejlettebb kommunikációs képességei – beszéd és metakommunikáció – miatt igen.

12: Az emberek egy része kifejezetten törekszik arra, hogy minél több más emberre minél nagyobb hatást gyakoroljon, mert ezáltal jobban ki tudja elégíteni vágyait és ösztöneit. Ez egyben azt is jelenti, hogy minél nagyobb hatalmat szeretne. Ez tetten érhető a legkisebb közösségektől, a családoktól a legnagyobbakig, a különböző államok vezetőiig. Sőt, ma már vannak olyanok is, akik az egész emberi világot próbálják saját elképzelésük szerint megváltoztatni.

13: Prófétai elhivatottságú emberek mindig is voltak a történelemben. Ezek őszintén hittek benne, hogy jobbá tudják tenni világukat. Ugyanakkor nem ismerték vagy nem fogadták el az ember ösztöneiből következő tulajdonságait. Ezért aztán legtöbbször kudarcot vallottak. Korunkban viszont a kommunikációs technika fejlettsége révén az ilyen emberek óriási tömegekre tudnak befolyást gyakorolni. S ha még komoly vagyonnal és kapcsolatokkal is rendelkeznek, államok és vezetők felett is tudnak hatalmat szerezni. Az ilyen embereket nem a vagyon és a hatalom motiválja, hanem a dicsőségvágy, az, hogy nevük és tetteik bekerüljenek az örökkévalóságba, mint az emberi faj jótevői.

 

(folytatás a következő oldalon)

 

Oldal: Fiataloknak (2020) 2.
Endre oldalai - © 2008 - 2024 - endre-oldalai.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat